AALEME

Légionnaire toujours...

  • Plein écran
  • Ecran large
  • Ecran étroit
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

A Légió az életemben - az életem a Légióban

Envoyer

2006. július 22

Sokat gondolkodtam azon, megjelentessem-e ezt a könyvet – de még többet azon, mi legyen a címe. Nem azért, mert nem vagyok képes egy jó címet találni, hanem azért, mert azzal a szóval „Idegenlégió”, mindent el lehet adni. A szemetet is.

A megjelentetéssel kapcsolatos bizonytalanság azoknak az idiótáknak köszönhető – Lecső és társai – akik saját magukról költött hőseposzaikkal lejáratják a Légiót, valamint a róla készült és megjelent könyveket, filmeket. Még szomorúbb az, hogy ebben partnerre találnak a médiákban, kiadókban. A történetek valóságának jelentõsége eltörpül a nézettség illetve a profit mellett.

Az olvasó, aki minden oldalon hullahegyeket vár, puszta kézzel ölést, „célszemélyek” likvidálását, néger falvak megsemmisítését, már most tegye vissza a könyvet a polcra, nem neki szól.

Nem írtam le mindent, de amit leírtam igaz. Nem keresem a szenzációt. Vannak nehezen hihető részek a könyvben, amelyek a kívülálló számára nehezen emészthetőek.

 

Nem szabad viszont szem elől téveszteni azt a tényt, hogy az Idegenlégió legenda mióta létezik, és ez nem annak köszönhető, hogy jól fésült mama kedvencei kedvük szerint teszik a dolgukat, átlagos szinten hajtják végre a feladataikat. 173 háborúskodással töltött éve során a Légió mindenhol otthagyta a kézjegyét – sajátos módon.

Büszke vagyok arra, és egyben hálás a gondviselésnek, hogy ebből a 173 évből én is ott töltöttem hatot. Ennek a hat évnek néhány epizódját emeltem ki, és írtam le ebben a könyvben azzal a céllal, hogy tompítsam a Rambók média által brillírozott dicsfényének nem létező ragyogását.

A mai napig foglalkoztatja az írókat, történészeket annak a motivációnak a mibenléte, amely a veszélyek, nehézségek ellenére a katonaélethez vonzza fiatalok százezreit. Mi képes annyira elkötelezetté tenni huszonéves, esetenként tizenéves fiúkat, hogy a harc és a háború okainak keresése, mérlegelése nélkül, a saját egyéni szintjén igyekszik a legjobbak közé tartozni, még ott is, ahol a haza védelme mint indok nem is létezhet?

Ha a civil életben összeférhetetlen volt – úgy a szûk mint a tágabb környezetében –, miért válik mégis önzőből bajtárssá, miért szűnik meg saját magára gondolni és a túlélést a szőnyeg alá söpörni, holott civilben csak a jóléte érdekelte?

Valahányszor látok egy filmet, vagy olvasok egy könyvet a háborúkról, képtelen vagyok elhinni, hogy az embert a hadsereg, alig néhány hónap alatt ennyire átformálná. Eric Lambert, Leon Uris vagy C. Ryan könyveit olvasva azt sem fogadom el, hogy a kényszerhelyzetek szülik a hősöket.

Egy ember lehet jó és önzetlen miközben harcol – ma ezt az átlagember mereven visszautasítja, sőt elítéli. Könnyű ezt megtenni, a tv előtt ülve, vagy a híreket hallgatva. Ha viszont a katona azért öl, hogy felszabadítson egy városrészt, ártalmatlanná tegyen gerillákat, az ott élők szemében hirtelen hőssé válik. Nos, hát akkor hol az igazság? Mi tehát a katona? Tömeggyilkos, vagy hős?

Mennyire helyes a saját érdekeinket mércének véve ítélni, vagy elítélni a katonát, akit az indítékok sem érintenek? Ezzel az önzéssel, vajon tehetünk feketelistára önzetleneket? Ha most leteszed a könyvet, akkor is azt mondom: nem. A lakásában, vagy pincéjében reszkető ember, elvárja, hogy a katona meghaljon érte. Mivel ő maga képtelen megoldani a helyzetet, hagyja dolgozni ítéletek és előítéletek nélkül azt, aki ezt az élete árán is megteszi.

A politikai balfogásokért nem azokat kell felelőssé tenni, akik életükkel, tudásukkal, fegyverükkel érvényt szereznek egy rossz döntésnek. Együttérzést, sőt tiszteletet érdemelnek azért, ha szolgálni akarásuk, kötelességtudatuk, egy rossz ügy érdekében juttatja őket az első vonalba.

Franciaországban senki nem nevezett tömeggyilkosnak, gyilkológépnek. Ezt itthon ezerszer megkapom.

A katonaság a szolgálni akarás. A legszebb kihívásnak tartom férfi számára mint hivatást, és a legteljesebbnek mint életformát. Halálom napjáig büszke leszek arra, hogy nekem mindezt az Idegenlégióban volt szerencsém megtapasztalni, megélni. Az igazi katona alapvetően szerény.

Közöttünk is akad rambo, akik mesélik életüket a tv-ben, írják a hazugsággyűjteményeiket, élvezik ha körülülik őket, és be vannak exponálva. Láttam már itthon légióst, az ottani kis mitugrászból, senkiből, háborús hőssé válni alig egy óra alatt. A szánalom, megvetés és a szégyen érzése közül nem tudom melyik volt az erősebb.

Ha katonával akarsz beszélni, ráérezni ennek a szellemnek, mentalitásnak a varázsára, hajtóerejére, azt keresd aki csendben van, és érd el, hogy nyisson feléd. Ha az ezredéről beszél, a szakaszáról, a feladatról, és nem arról, hogy ő… megtaláltad egy társamat.

Megvádoltak már azzal, hogy csak a légióst tartom katonának. Ez nem igaz, még akkor sem, ha nem engedek abból, hogy a legjobbak. Láttam jó katonát rossz helyen, rossz alakulatban. Találkoztam már civilben is sok emberrel, akinek láncfűrész, kalapács és más egyéb helyett csak fegyvert adnék a kezébe. Nem vagyok annyira szélsőséges gondolkodású, sem annyira korlátolt, hogy ne ismerném fel azt a tényt, miszerint minden katona civil volt azelőtt.

Az előbb említett igazi katonák köztünk (is) élnek: átengedik az elsőbbséget egy kereszteződésben, kicserélik a kocsid szélvédőjét, megpróbálnak eladni egy ingatlant, vagy dolgoznak hattól kettőig. Nem tagadom, hogy minden új ismerősömet így veszem nagyító alá a kezdetekben: szeretném-e magam mellett tudni, bíznék-e benne, ha mögöttem van?

Amit írtam, nem a Légiót mutatja be, mert nem szolgáltam minden ezrednél. 1996 és 2002 között éltem át mindezt, magáról a kiképzésről majd a folytatásban, amely – ha minden igaz – már a nyomdában van.


Traduction

aa
 

Visiteurs

mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterAujourd'hui2503
mod_vvisit_counterHier8156
mod_vvisit_counterCette semaine17328
mod_vvisit_counterSemaine dernière24288
mod_vvisit_counterCe mois103878
mod_vvisit_counterMois dernier347580
mod_vvisit_counterDepuis le 11/11/0919843307

Qui est en ligne ?

Nous avons 2392 invités en ligne

Statistiques

Membres : 17
Contenu : 14344
Affiche le nombre de clics des articles : 42466762
You are here PRESSE XXI° 2006 A Légió az életemben - az életem a Légióban