2013.11.30
Feiffer László 1980. június 17-én született Marosvásárhelyen. Három év faipari szakiskola elvégzése után estiben érettségizett, majd asztalosként dolgozott. 2000-2001-ben Bukarestben tel- jesített katonai szolgálatot a csendőrség egy speciális alakula- tánál. 2002-ben jelentkezett a Francia Idegenlégióhoz, ahonnan öt év elteltével szerelt le.
– Mit kell tudni a Francia Idegenlégióról?
– A Francia Idegenlégió megszervezését Lajos Fülöp király rendelte el 1831-ben, a Franciaország szolgálatában álló külföldi ezredek utódaként. 17–40 év közötti személyek jelentkezhettek, nemzetiségre, fajra, vallásra való tekintet nélkül. Egyetlen kikötés az, hogy az önkéntes katona az Idegenlégió becsületkódexe szerint szolgálja Franciaországot. Régebb arról volt híres, hogy büntetett előéletűeknek is esélyt biztosított egy új élet kezdésére, így sokan menekültek ide a törvény keze elől, de manapság ez sokat változott. Ma, akiről kiderül, hogy bűncselekményt követett el, nem veszik fel a soraikba, ha később derül erre fény, kizárják. A Francia Idegenlégió tehát egy hagyományokra épülő, elismert, elit katonaság. A légiósok mindig az élvonalban harcoltak, manapság is a legveszélyesebb helyeken teljesítenek szolgálatot. Az állam így védi, kíméli a francia nemzetiségű katonáit. Az idegenlégiós csak egy szám, én például a 194 468-as voltam.
– Hogyan kerül egy marosvásárhelyi magyar fiatalember a Francia Idegenlégióba?
– Milyen kiképzést kaptatok? Mennyi időt tartott? Nehéz volt-e?
– 2002. szeptember 5-én érkeztem Strasbourgba, innen Aubagneba küldtek, ahol kemény teszteknek vetettek alá. Az orvosi, pszichológiai és fizikai erőnléti tesztek kizáró jellegűek, tíz jelentkezőből egyet találnak alkalmasnak a továbbjutásra. Itt aztán kiválasztottak, beöltöztettek, beosztottak egy újonnan alakított szakaszba, és leküldtek Castelnaudaryba kiképzésre. Négy hónapig tartott az általános katonai alapkiképzés, amely több mindent foglalt magába. Megtanultunk gyalogsági, hegyi, utász, életmentő ismereteket, és sorolhatnám, hogy még mi mindent. Nagyon nehéz volt a kiképzés, nagy a fizikai igénybevétel, lehajtanak, kifacsarnak, mint egy citromot. Sokan kirostálódtak, sokan meg is szöktek. A Francia Idegenlégió létszáma manapság 7 600 fő körül van, évente 1 000 embert vesznek fel a több tízezer jelentkezőből. Szigorúak a feltételek, emberpróbálóak a kiképzések. A négy hónap felkészítést követően még hat hónapig fel lehet mondani, ezután következik a szerződés aláírása, ami után már nem lehet kilépni öt évig a kötelékből.
– Hány bevetésen vettél részt? Voltál-e életveszélyben, illetve szenvedtél-e sebesülést?
– Öt év katonai szolgálat alatt öt bevetésen vettem részt Afganisztánban és négyszer afrikai államban. Az életveszélyről meg azt mondhatom, hogy a légióban minden nap veszélyben van az ember élete, főleg a bevetéseken. Komolyabb sebesülésem nem volt, enyhébbeket szereztem a kiképzések és a hadműveletek során.
– Igen. A légióban több mint 120 féle nemzetiségű katona szolgál, nagyon sok a magyar, beleértve a székelyeket is. Főleg Gyergyóból és környékéről érkeznek katonák. Azt mondhatom, hogy hozzávetőleg 1000 légiósból 75-80 magyar, székely.
„Megéri. Sokat tanultam az életről”
– Ha az anyagi vonzatára gondolunk, akkor azt mondhatom, hogy egyénfüggő. Ha ügyes vagy és spórolsz, szép pénzt lehet keresni, hazahozni. De aki italra, drogra, kártyára, nőkre, játékgépekre költi, annak nem sok marad. Az idegenlégiós katonának évente 45 nap szabadsága van, ilyenkor aztán bőven van idő elkölteni a megszerzett pénzt. Van még egy másik nehézsége is a dolognak: a honvágy. Én nem mondhatom, hogy nagyon gyötört, de minden nap gondoltam az itthoniakra, hiányzott a szülőföldem. Itt nálunk, itthon – bár már nagyon sok az amerikai, nyugat-európai beütés – még mindig tisztább, erkölcsösebb az élet, mint a világ sok más pontján. De végül is, ha belegondolok, megéri. Abból a szempontból is, hogy kipróbálhatja magát az ember, mire képes, eleget tud-e tenni a kihívásoknak. Ezen kívül nagyon sokat tanul az életről, a harcászatról, rengeteg tapasztalatot szerez, öt év elteltével más szemmel látja a világot. Más körülmények között talán nem juthatna el olyan országokba, olyan helyekre, ahova a Francia Idegenlégió által elkerül. Nem utolsó sorban még meg kell említeni azt, hogy a kiszolgált légiós franciaországi letelepedési igazolványt igényelhet, ha szüksége van rá.
– A Francia Idegenlégióból tizedesi ranggal szereltem le, azaz léptem tartalékos állományba. Öt év alatt itt nem lehet ennél nagyobb rangot elérni. Vissza nem hívnak, ha önként jelentkezem, akkor fogadnak. Az első öt éves szerződés után a légiós folytathatja szolgálatát hat hónapos vagy 1-2-3 éves szerződésekkel, akár 15 évig is.
– Hogyan sikerült visszailleszkedni a civil életbe? Mivel foglalkozol most?
– Az elején nagyon nehéz volt, jó fél év kellett ahhoz, hogy visszarázódjam az itthoni életbe. Viszont ma családom, munkahelyem van. Egy őrző-védő cégnél dolgozom, de önvédelmi magánórákat adok: Krav-Maga izraeli önvédelmet tanítok civileknek.
